Mai társadalmunkban alig találunk olyan embert, akiket a fenti fogalmak ne érintenének. „Kerülje a stresszt.” Hangzik el gyakran orvosi tanácsként is, amit érdemes megfogadnunk, és tennünk érte, még akkor is, ha ezek a panaszok nemcsak életmódbeli tényezők követkeményei lehetnek, hanem hormonális folyamatokhoz is kapcsolódnak.
A szervezetnek a stresszre adott válaszát ugyanis elsősorban a hormonrendszer szabályozza a kortizol nevű hormonnal, amelyet a mellékvese termel. Ha ebben az egyensúly felborul, az hosszú távon kimerültséghez, koncentrációs zavarhoz, testsúlyváltozáshoz, alvászavarhoz és akár krónikus betegségekhez is vezethet.
Hogyan fejti ki hatását a kortizol?
A kortizol növeli a vércukorszintet, fokozza az éberséget és segíti a szervezet alkalmazkodását a megterhelő helyzetekben. Ez rövid távon hasznos, segít a problémák megoldásában, azonban, ha ez az állapot tartósság válik, és a testünk folyamatosan „stresszhelyzetben”, nyomás alatt érzi magát, a kortizolszint is magas marad.
Krónikus stressz esetén a hormonális egyensúly felborulhat, ami az alábbi tünetek megjelenéséhez vezethet:
- állandó fáradtság
- alvászavar
- szorongás
- ingerlékenység
- emelkedett vércukorszint
- magas vérnyomás
Alvás és hormonrendszer – beszéljünk a melatoninról
Az alvás-ébrenlét ciklus legfontosabb szabályozója a melatonin, melyet a tobozmirigy termel. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy sötétben termelődik, így a késő esti képernyőhasználat negatív hatással lehet rá. Amennyiben a működése normális, segíti az elalvást, hozzájárul az immunrendszer támogatásához, csökkenti a stresszt, és a testsúlyra is hatással van.
Természetesen a melatonin termelődésére más életmódbeli tényezők is hatnak. Ilyen a rendszertelen alvási ritmus, váltott/éjszakai műszakos munka, késő esti koffeinfogyasztás, alkoholfogyasztás, egyéb hormonális eltérések.
A kortizol és a melatonin szoros kapcsolatban állnak. Ha este is magas marad a kortizolszint, a melatonin termelődése visszaesik, és romlik az alvás minősége.
Ördögi kör
A tartós stressz önmagában is elég lenne, ám, ha nem vigyázunk, ördögi körbe kerülhetünk. Stresszelünk, amitől emelkedik a kortizol szintje a vérben. A magas kortizol rossz alváshoz vezet, ami további hormonális zavart eredményez és fokozódó fáradtságot. Ettől ugyancsak stresszhelyzetbe kerülünk, mert fáradtan nehezebben birkózunk meg a nap során felmerülő problémákkal és helyzetekkel.
Ez az állapot hosszú távon kimeríti a szervezet alkalmazkodóképességét, és egyre súlyosabb tüneteket okozhat.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Endokrinológiai kivizsgálás javasolt, ha:
- az alvászavar több, mint 1-2 hónapja fennáll
- tartós fáradtság jellemzi a nappalokat
- indokolatlan testsúlyváltozás következik be
- szorongás esetén
- pajzsmirigybetegség, vagy cukorbetegség van a családban
- életmódváltás esetén sem enyhülnek a tünetek
A kivizsgálás során a szakember figyelembe veszi a panaszokat, az alvási szokásokat, körülményeket; a stressz mértékét és az életmódot. Laborvizsgálatok segítségével a hormonális okok feltárhatóak, és megkezdődhet a kezelés.
Miért fontos a korai felismerés?
A kortizol és a melatonin egyensúlya alapvetően meghatározza az energiaszintünket, alvásminőségünket és stressztűrő képességünket. A hormonális eredetű stressz és alvászavar időben felismerve jól kezelhető, életmódbeli változtatással és szükség esetén gyógyszeres terápiával javítható, amivel megelőzhetjük a szövődmények kialakulását.
A megfelelő alvás nem luxus, hanem alapvető feltétele a testi és lelki egészségnek és egyúttal a megfelelő életminőségnek is.
