Vérvétel, nagyrutin, kisrutin, éhgyomor, vizeletminta, kivizsgálás, referenciatartomány. Néhány kifejezés, ami eszünkbe juthat, ha laborvizsgálatokra gondolunk. Mit is jelentenek ezek az egészségünk szempontjából, mit jelez a testünk számunkra? Mikor jelez egy-egy érték problémát? Ezeket a kérdéseket fogjuk körbejárni a következőkben, hogy értsük, mit jelent, ha „csillagos értéket”, azaz referenciatartományon kívül esőtlátunk laborleletünkön.
Laborvizsgálat – mit árul el szervezetünk állapotáról?
A laborvizsgálatok vér- és vizeletminták segítségével lehetővé teszik, hogy már korai stádiumban felismerjünk olyan eltéréseket, amelyek még nem feltétlenül mutatnak tüneteket, de hosszú távon komoly egészségügyi következménnyel járhatnak, valamint lehetőséget adnak arra is, hogy bizonyos felmerülő állapotokra magyarázatot adjanak.
Érdemes laborvizsgálatot végeztetni, ha a következők valamelyike fennáll:
- ismert, kontrollt igénylő krónikus betegségünk van
- tartós fáradtság, gyengeség jelentkezik, amire életmódunkból fakadóan nem találunk magyarázatot
- ha ismeretlen eredetű, hirtelen fogyás vagy hízás történik
- hajhullás, bőr- vagy körömproblémák esetén
- rendszertelen menstruációval küzdünk
- visszatérő fertőzések fordulnak elő
- a családunkban cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, szív-érrendszeri, máj-, vagy vesebetegség szerepel
Lelet értelmezése
Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a laboreredmények önmagukban nem jelentenek diagnózist, következtetést levonni, esetleges betegséget megállapítani minden esetben orvosi kompetencia. Cikkünk célja, hogy felhívja a páciensek figyelmét arra, hogy milyen eltérések esetén indokolt szakorvosi konzultációt kérni.
Teljes vérkép
A teljes vérkép nem egyenlő a nagylaborral, csupán a vér sejtjeit vizsgálja, fő paraméterei a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék.
Vörösvértestek és kapcsolódó laborértékek (Vvt, Hgb, Htc, MCH, MCV, MCHC): a vér oxigénszállító képességéről ad információt. Alacsony érték esetén vérszegénység gyanúja merülhet fel, amelynek oka lehet vashiány, B12-vitaminhiány, folsavhiány.
Fehérvérsejtek (WBC, eozinofilgranulocita, bazofilgranulocita, neutrofilgranulocita, limfocita, monocita): fő feladatuk az immunrendszer védelme. Emelkedése fertőzés, gyulladás, rosszindulatú daganatok esetén gyakori. A csökkent érték fertőzésekre utalhat.
Vérlemezkék (Thr, Tc): a véralvadásban játszanak szerepet. Eltérésük vérzékenységre vagy fokozott trombóziskockázatra hívhatja fel a figyelmet.
Legfontosabb gyulladásos paraméterek
CRP (C-reaktív protein): a szervezetben zajló gyulladás legérzékenyebb jelzője. Emelkedett értéke utalhat bakteriális fertőzésre, autoimmun betegségre, szövetkárosodásra.
Vörösvértest-süllyedés (We): a vérben lévő vörösvértestek ülepedési sebességét méri 1 óra alatt. Magas süllyedési érték jelezhet gyulladást, fertőző betegséget, autoimmun vagy daganatos betegséget, esetleg vérszegénységet.
Cukorháztartás és zsíranyagcsere
Éhomi vércukor: a szénhidrát-anyagcsere alapvizsgálata. Tartósan emelkedett érték esetén cukorbetegség, vagy prediabétesz gyanúja merülhet fel.
HbA1c (átlagos vércukorszint 3 hónapra visszamenőleg): A hosszabb távú vércukorszabályozás értékelésében van szerepe.
Inzulin: magas szintje inzulinrezisztenciára utalhat. Az jelenti, hogy a szervezetnek több inzulint kell termelnie, hogy vércukrot normál szinten tartsa.
LDL-koleszterin: („rossz koleszterin): emelkedett szintje hozzájárul az érfalban lerakódó plakkok kialakulásához, ami hosszú távon érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz vezethet.
HDL-koleszterin („jó koleszterin”): védő szerepet tölt be, segíti a felesleges LDL-koleszterin eltávolítását az érfalból. Alacsony szintje fokozott kardiovaszkuláris rizikót jelez.
Triglicerid: a szervezet energiaraktározó zsírfajtája. Emelkedett szintje gyakran jár együtt elhízással, inzulinrezisztenciával, 2-es típusú cukorbetegséggel.
Máj- és vesefunkciós értékek
Májenzimek (GOT vagy AST, GPT vgy ALT): emelkedett érték májgyulladást, zsírmájat, egyéb károsodást jelezhet.
Epeúti elzáródást, epepangást jelző értékek (GGT, ALP): alkoholos májbetegség, epeúti elzáródás, epekő, daganat miatt emelkedhet.
Máj működésére utaló értékek (bilirubin, albumin, INR):
bilirubin: a vvt-k lebomlása során keletkezik. Ha a máj nem tudja megfelelően feldolgozni, emelkedik az érték, sárgasághoz vezet.
albumin: a máj által termelt fehérje, alacsony szintje krónikus májbetegségre utal.
INR: protrombin idő, véralvadási faktor. Ha magasabb, hosszabb a véralvadási idő, májfunkció zavarra utalhat.
Vesefunkció (kreatinin, karbamid, eGFR): a vese működését mutatják, az eltérések utalhatnak csökkent veseműködésre, kiszáradásra, fokozott fehérjebevitelre, veseelégtelenségre.
Pajzsmirigy hormonok (TSH, szabad T4, szabad T3)
A pajzsmirigy működése alapvetően befolyásolja az anyagcserét, testsúlyt, szívritmust, hangulatot, menstruációs ciklust. Referenciatartományon kívül eső értékük gyakran magyarázatot ad fáradékonyságra, hajhullásra, hízásra vagy fogyásra, szorongásra, szívdobogásérzetre.
A fentiek alapján láthatjuk tehát, hogy a laborvizsgálatok lehetőséget adnak arra, hogy a szervezetünkben felmerülő eltéréseket időben felismerjük. A korai diagnózis nem csak a betegségek kezelését könnyíti meg, hanem segít megelőzni a súlyosabb szövődmények kialakulását is.
A prevenció a hosszú távú egészségmegőrzés egyik legfontosabb pillére. Vegye igénybe laborvizsgálatainkat klinikánkon, a részletekről itt tájékozódhat.
